„Vállalhatatlan” az új Nemzeti Alaptanterv - a Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása

„Vállalhatatlan” az új Nemzeti Alaptanterv - a Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása

2020. 02. 03., h - 07:49
0 hozzászólás

Ez az a tíz pont, amiben a Történelemtanárok Egylete összefoglalta véleményét az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről. A teljes szöveget és a forrást is közöljük a DRÓTon.

Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása a NAT ügyében

Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása a NAT ügyében

A Történelem Tanárok Egylete a NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartja. Szerintük ez a NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely „nemzetvédő” elvárás elfogult. Esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket.

A Történelemtanárok Egylete állásfoglalása az új Nemzeti Alaptanterv 2020. január 31-én megjelent szövegéről.

1. Nyilvánosság hiánya

Elvárható, hogy az alapvetően fontos szakmai anyagok a szélesebb szakmai közvélemény bevonásával készüljenek és megismerhető legyen a készítők személye. Elfogadhatatlan, hogy ez az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, még a készítők neve sem ismert.
 

2. Szakmai egyeztetés hiánya

Elengedhetetlen, hogy a meghatározó szakmai dokumentumok csak széleskörű szakmai egyeztetés után kerüljenek bevezetésre. Amíg a jelen anyag előzményének tekinthető NAT-javaslatnak volt érdemi egyeztetése 2018 augusztus-szeptemberében, ezt az érdemben új dokumentumot nem egyeztették a szakmával. Elfogadhatatlan a szakmai egyeztetés hiánya, ez szakmailag és erkölcsileg illegitimmé teszi az anyagot.
 

3. A NAT beszédes prioritása

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival „0”.  

„A történelemtanulás célja, hogy a tanuló:

1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;

2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;

3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)…”

Egyoldalúnak, szakmailag igencsak vitathatónak tartjuk a történelemtanítás három legfontosabb céljának a fentiek előtérbe helyezését. Ez minden korábbi NAT-hoz képest visszalépést jelent.
 

4. Az ismeretek prioritása

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival 1.

„A történelemtanulás elsősorban a narratív megismerésre épül: történetek, leírások, sémák és interpretációk egymásra rakódása és kölcsönhatása révén fejlődik a tanuló történelmi tudása. Míg az általános iskolában történetek elbeszélése az elsődleges, a középiskolai történelemtanulásban előtérbe kerül a történelmi források feldolgozása és értelmezése, ami segíti a problémamegoldó, elemző gondolkodás fejlődését, a történelmi szemléletmód kialakulását”.

Az elmúlt két évtized „forrásközpontú és kompetencia-alapú és a tevékenységet központba helyező” és az IKT-eszközöket preferáló oktatásával szembemenőnek tartjuk az ismeret és elbeszélés-központú szemléletet. Ez egyértelműen visszalépés egy idejétmúlt, korszerűtlen metodika világába.

Hiába szerepel a középiskolai elvárásoknál a források feldolgozása, a NAT prioritásaiban a célok között nem szerepel a forráskritikai attitűd formálása. A tanulási eredmények hosszú felsorolásában bukkan elő egyedül: „tud forráskritikát végezni.” Ehhez azonban az ismeretszerző készségek fejlesztésén túl alapvető szövegértési, tájékozódási, kritikai és kommunikációs kompetenciák kialakítására van szükség, ezek hanyagolása még a 2012-es kerettantervhez képest is komoly visszalépés.
 

5. Kötelező ideológia, normakövető magatartás

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival 2.

„Fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése”. Mindezt a NAT kontextusában tartjuk elfogadhatatlannak, ugyanis itt a „normakövetés” előírt, kötelező ideológiát jelent. Ez nem lehet a történelemtanulás/tanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartjuk, hogy a NAT „a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudatkialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen.
 

6. Hitelesség vagy kreált múlt, hamis, torzított történelmi kép

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival 3.

Az általános iskolai témaköröknél csak az „Árpád-kori győztes harcok és csaták” szerepelnek, emiatt például a tatárjárás kimaradhatna. Ezzel lehetne/kellene erősíteni a fent idézett, pozitív nemzettudat kialakítását?

Hasonlóan: a középiskolai témaköröknél a Horthy-korszak a „talpra állás Trianon után” csak pozitív üzenetét kell közvetíteni?

Általános iskolában a deportálás a Rákosi-korszakban jelenik meg, mint fogalom („deportálás békeidőben”) középiskolában a második világháborúnál, mint deportálás a Gulágra.”

1956, „a nemzet szabadságharca”- ebben az esetben a NAT milyen nemzetfogalmat használ, ekkor is beleérti a határon túl élő magyarokat?

„A kádári diktatúra a Kádár-rendszerben” nem differenciált történelemi képet fogalmaz meg, kihagyva a Kádár-korszak más aspektusú (puha diktatúra, gulyáskommunizmus stb.) megközelítését.
 

7. Állampolgári ismeretek

Egyetértünk/támogatjuk

Üdvözöljük a 2012-es kerettanterv által a 12. évfolyam történelem tananyagába zsúfolt, nem a történelemtudomány témakörébe tartozó tartalmak (pénzügyi ismeret, munkajogi ismerek) kivételét és egy külön tantárgy, az állampolgári ismeretek 12. évfolyamon +1 óra keretében történő bevezetését. Támogatjuk eme tantárgy nevében is jelzett céljait, hogy a diák tudatosítsa állampolgári jogait és kötelességeit, sőt „gyakorolja azokat az eljárásokat, készségeket, amelyek a társadalmi részvételéhez, mindennapi boldogulásához szükségesek.”  Örvendetes, hogy szerepet kap a környezettudatosság, pénzügyi ismeretek, fogyasztóvédelem, a munkavállalói szerepre felkészülés segítése.

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival 4.

Állampolgári ismeretek címszó alatt dominánsana hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását” értik. Általános és konkrét célok között: „nevezze meg a magyar nemzettudat sajátosságait, értse meg a nemzeti identitás jelentőségét az egyén és a közösség szempontjából is; ismerje lakóhelye kulturális és néprajzi értékeit, váljék élményalapúvá lokálpatriotizmusa, személyiségébe épüljenek be a nemzeti közösséghez tartozás emocionális összetevői; mélyüljön el hazaszeretete; értse meg a haza védelmének fontosságát, ismerje meg, hogy a honvédelem milyen feladatköröket foglal magában, és milyen kötelezettséget ró minden magyar állampolgárra.”

Indokolatlannak és elfogadhatatlannak tarjuk a honvédelemnek a rendszerváltás óta minden korábbinál erőteljesebb megjelenését, prioritásként való kiemelését, számos tantárgyban hangsúlyos megjelenítését: tanulási eredménynek tekinti „megismeri a haza iránti kötelezettségeit, feladatait”.

Nem látjuk egyértelműen/nem tudjuk értelmezni

Az „állampolgári ismeret” tantárgy pontos tartalmait (leszögezve, hogy ez a kerettanterv feladata), illetve, ezzel összefüggésben, hogy rendelkezésre állnak-e tanításának személyi feltételei. Megismételve korábbi álláspontunkat, nem gondoljuk, hogy történelemtanári kompetencia ezen témakörök tanítása, a honvédelmi ismeretek mellett például a „családra vonatkozó tanulási eredmények… a párválasztás, a felelős családtervezés szempontjainak értelmezésével és megbeszélésével, a gyermekvállalás demográfiai jelentőségének kiemelésével.”

A 8. és 12. évfolyamra illesztett állampolgári ismeretek tantárgy témakörei miért 5-8 és 9-12. évfolyamon jelennek meg?
 

8. Az ismeretek mennyiségének csökkentése

Egyetértünk/támogatjuk

A NAT által beharangozott tananyagcsökkentést a történelem tantárgy esetében az eddigi órakeretek megtartásával. Támogatjuk továbbá, hogy „a helyi tanterv alapján a tanár a kerettantervből évente két témát mélységelvű feldolgozásra jelöl ki, amelyre több idő, a javasolt időkereten felül összesen további 6–10 óra tervezhető.”

Nem látjuk egyértelműen/nem tudjuk értelmezni

A NAT-ban felsorolt tematikák pontos tartalmait még nem látjuk; ennek fényében tudjuk majd csak értékelni azt a kijelentést miszerint a tanórák 80%-át kellene csak az előírt tananyaggal tölteni, illetve, hogy valóban marad-e idő a kompetenciaalapú oktatásra és a mélységelvű tanításra. A NAT alapján növekszik a magyar történelem jelentősége, aránya. Ennek pontos mértéke a kerettanterv ismeretében lesz megállapítható. A politika- és életmódtörténet aránya is a kerettanterv alapján lesz értelmezhető.

Mivel az összegző téma erre kevésnek, részlegesnek tűnik, nem látjuk egyértelműen, hogy tud megjelenni a tananyagban a Kárpát-medence népeinek története, illetve a távol-keleti civilizációk, mint például Kína mai történelemformáló szerepe.
 

9. Miért ragaszkodunk a kronologikus történelemtanításhoz?

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival 5.                     

„A tantárgy sajátosságából következően jellemző a kronológiai rendezőelv, de ez a tanulás-tanítás egyes szakaszaiban nem élvez kizárólagosságot.”

A 2018-as NAT-tervezet egyik legüdítőbb újdonsága az (lett volna) volt, hogy az általános iskolában szakít a szinte kizárólagos kronologikus elvvel. A mostani NAT ezt csak az 5-6. évfolyamon és korlátozottan engedi: „az 5–6. évfolyamon… tantervi témák nagyobb részét történeti korok szerint beágyazott életmód-történeti és portré típusú témakörök adják.”

A NAT alapvetően kronologikus és az ókori történelemtől napjainkig ívelő tematikája láttán nem látjuk valós biztosítékait a mélységelvű és valós kompetenciaalapú munkának.
 

10. Vállalhatatlan, kiforratlanságában félreérthető megfogalmazások

A vallástörténet az eddig ismert tervezetben hangsúlyosan szerepelt, ennek ellentmond, hogy a zsidó vallás nincs nevesítve, általános iskolában a kereszténység témakörnél jelenik meg: „kereszténység: az Ószövetség népe; Jézus élete, tanításai és a kereszténység.”

A török korszakban csak „a török háborúk hősei”-ről emlékezzünk meg?

Milyen tartalmat, metodikát képzeljünk el az utolsó általános iskolai témához: „a magyar megmaradás kérdései”?
 

Összegzés

A NAT jelenlegi tartalmát, megfogalmazott céljait elfogadhatatlannak tartjuk.

A NAT ellentmond a digitális kor kihívásainak megfelelő megismerésre ösztönzésnek és a történelemtanítás alapvető készségfejlesztő szerepének. Egyoldalú ideológiai normakövetést ír elő, amely „nemzetvédő” elvárás elfogult. Esetenként torzított történelmi képet, időnként kifejezetten torz történelemszemléletet tartalmaz. Az iskola állampolgári nevelési feladatainál aránytalanul előtérbe helyezi a honvédelmi ismereteket.

Budapest, 2020. február 2.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya

Forrás: A TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYLETÉNEK honlapja